pannon-safe

A szombat délelőttömet úgy határoztam, hogy magamra fogom szánni, töltök végre egy kis időt saját magammal. Micsoda paradoxon, hogy az ember saját magával van a legkevesebbet és mégis állandóan magunkkal vagyunk. A mindennapi problémák, a munka, a sok program és teendő mellett viszont valóban kevés időt szánunk magunkra, hogy feltöltődjünk, regenerálódjunk és harmonikus kapcsolatba kerülhessünk a testünkkel, lelkünkkel és az elménkkel egyaránt. Így történt, hogy elhatároztam ezt a szombati olvasós, sétálós, kávézós napot. Lementem a sarki kis kávézóba, vettem egy nagy bögre kávét, leültem elszürcsölni, közben pedig nézelődtem, gondolkodtam, megpróbáltam kikapcsolni. Miután megittam felálltam és elindultam sétálni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →